(1846 – 1907)
történetíró, ügyvéd, lapszerkesztő
A historikus szakmabelieken – had-, hely- és irodalomtörténészeken – kívül ma már kevesen ismerik az egykori jeles váradi ügyvéd, szerkesztő, Hegyesi Márton nevét, aki 1846. július 10-én született Biharnagybajomban földműves, akkor még jobbágy szülők gyermekeként. Iskoláit szülőhelyén és a debreceni Református Kollégiumban végezte; mezei jogászként folytatott tanulmányait – közben a Beöthy családnál nevelősködött, ahova később be is nősült; második felesége Beöthy Eszter volt – pedig az eperjesi jogakadémián magánvizsgával (1870) zárta. Rövid budapesti „bojtárkodás” után 1873. január 1-jén Nagyváradon nyitott ügyvédi irodát. Több mint négy évtizedes praxisa alatt számos híres és hírhedt pörben jeleskedett; ő volt például 1898-ban az agrárszocializmussal is gyanúsított, ám inkább „csupán” a kegyetlen adóvégrehajtás miatt lázadó, a községházát megostromló bagaméri zendülők védője. A szülőfaluját is magában foglaló bárándi kerületet függetlenségi programmal két cikluson át képviselte az Országgyűlésben (1875-1881).
Történeti, jogi tárgyú és napi kérdésekkel foglalkozó publicisztikai cikkei már a hetvenes évektől megjelentek a helyi, nemkülönben az országos lapokban. Szerkesztőként a 48-as Biharmegyei Lapoknál mutatkozott be (1880-1881). Pár hónapig szerkesztette Nagyváradot is (1890), majd pedig – nagy fordulással – a szabadelvű párt jeles orgánumának, a Szabadságnak lett felelős szerkesztője (1899-1904). Hegyesi Márton tevékenységének máig maradandó elemét historikus munkássága képezi. Rendszeresen írt történeti lapokba; a nyolcvanas években a Bihar Megyei Régészeti és Történelem Egylet titkára volt; kutatóként az akkor még közeli „kortörténetnek” számító forradalom és szabadságharc emlékeinek – benne visszaemlékezéseknek – a gyűjtése, rögzítése és földolgozása foglalkoztatta. Ekként szoros kapcsolatba került a kolozsvári 1848-49-es Országos Történelmi Ereklye Múzeummal.
Jelentős könyveit említjük. A Biharvármegye 1848-49-ben címűt, amely a jeles reformellenzéki, majd forradalmi főispán és szabadságharcos kormánybiztos „Beöthy Ödön arcképével és életrajzával” 1885-ben jelent meg Nagyváradon, valamint a Franklin Társulat által 1898-ban kiadott hadtörténeti művét (Az 1848-49-iki harmadik honvédzászlóalj története).
Hegyesi Márton 1907. március 14-én halt meg. Egész, háromezer kötetnyi hagyatéka kalandos úton a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeumba jutott (1954). Ez az anyag értékekben igen gazdag.
Ruszoly József, jogász professzor
