A BAJOMI GYÉKÉNYFELDOLGOZÁS
Birtalan Szilágyi János bajomi pap 1827-ben ezt jegyezte fel: „Úgy lehet elképzelni egész Bajomot, mint egy nagy gyékénykészítő fabrikát.”
A gyékény fogalma összeforrt a település nevével.
Ma is élő háziipari mesterség.
A KÖZSÉGHÁZA ÉPÜLETE
Egy mezővároshoz méltó épület megalkotásának szándékával 1876-ban épült. Kétszer újították fel, előbb a II. világháború után, majd a millennium évében. Jelenleg helyi védettség alatt áll.
Központi elhelyezkedése folytán a település szimbólumának számít.
A DÓZSA AGRÁR ZRT. SZÉKHÁZA
Helyi védettség alatt álló épület. Nemes és nemzetes Nagy Ferenc és felesége építtette a XIX. és XX. század fordulóján. Később Tar-ház, a II. világháború után a szovjet katonai parancsnokság, majd a rendőrség épülete, ezután MASZOVOL-székház, TSZ-iroda, jelenleg a Dózsa Agrár Zrt. központi irodája. 2014-ben kezdődött el a felújítása.
SZŰCS SÁNDOR (1903-1982)
író, etnográfus
A puszta utolsó krónikása.
Hatalmas kutatómunkát végzett, amelyet részben néprajzi tanulmányok,
részben elbeszélések formájában tett közkincsé. Kiváló szépirodalmi érzékkel kelti életre a „régi Sárrét világának” homályba vesző mindennapjait.Biharnagybajom leghíresebb szülöttének tekinthető.
MISKOLCI NAGY ANDRÁS (?-1612)
Báthory Gábor erdélyi fejdelem bizalmasa, tanácsosa, „mezei” hadainak generálisa, Bajom várának kapitánya, a második hajdúfelkelés vezetője, a Bocskai által letelepített hajdúk főkapitánya. Kiemelkedő, a bajomi népi emlékezetben legendásként élő várkapitány. Vezetése alatt éli a hajdúság virágkorát,
válik országos jelentőségű hadi és politikai tényezővé.
Győrfi Lajos szobrászművész által bronzból elkészített mellszobrának avatására 2008-ban került sor a Református templom kertjében.
A REFORMÁTUS TEMPLOM
A település legidősebb középülete, egyetlen hitéleti helyszíne, a reformációval megközelítőleg egyidős református gyülekezet otthona.
A bajomi vár köveiből és tégláiból kezdték építeni 1757-ben. 1761-ben,
Advent első vasárnapján szentelték fel.
Helyi védettség alatt álló épület. A község egyik turisztikai látványossága.
JENEY LAJOS (1933-2014)
Ybl-díjas építész
Számos szakmai kitüntetés mellett Biharnagybajom község és
Kecel város díszpolgári címének birtokosa.
A nevelési-közösségi központok hazai elterjesztője. Országszerte több középület, valamint megannyi általános művelődési és nevelési központ megalkotója.
Különös figyelmet szentelt a magyar vidéknek, így szülőfalujának, Biharnagybajomnak is, melyet mindig szívügyének tekintett.
Bővebben…
AZ EGYKORI BAJOMI VÁR
A környék egyetlen váraként egyes korszakokban országos jelentőséggel bírt, különösen a török hódoltság idején.
Fából és döngölt földből „magyar módra” készült erődítmény.
Elpusztulását 1660 környékére tehetjük, de emléke tovább él a hozzá kapcsolódó utca-, dűlő- és egyéb népi eredetű földrajzi nevekben és a településszerkezetben.
A vár emlékére 2012-ben várjátékokat rendezett a település.
Bővebben…
A SZŰCS SÁNDOR EMLÉKHÁZ
A község, de valószínűleg a messzi környék legrégibb háza, 1755-ben építették. Műemlék, jelenleg múzeumként funkcionál.
Koránál, jellegénél fogva egyaránt felbecsülhetetlen kulturális értékkel bír. Egy letűnt kor, a hagyományos bajomi építkezési szokások hiteles tanúja. A kisnemesi porták mindennapjai elevenednek meg benne.
Bővebben
KARAFITTY NÉPZENEI TALÁLKOZÓ
Szűcs Sándor mesebeli madaráról kapta a nevét az együttes, mely madár olyan hangon szólal meg, mint a valóságos citera.
Az együttest alapította és a mai napig vezeti: Nemes István.
Az együttes által szervezett találkozó évente kerül megrendezésre, melyen a Kárpát-medence magyar népzenei életének színe-java fellépett.
Bővebben
KACSKA ZOLTÁN egykori polgármester és etnográfus életműve
Kacska Zoltán díszpolgárKacska Zoltán 1953. április 10-én született Berettyóújfaluban. Édesanyja Kacska Józsefné Telegdi Ilona bába néni, majd szülésznőként dolgozott szülőfalujában, Biharnagybajomban. Édesapja Kacska József volt, aki földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkozott. Nővére, Sárkány Imréné Kacska Ilona 16 évvel volt idősebb, aki öccséhez hasonlóan szintén nagyon fiatalon (47 évesen) távozott közülünk.
„OLAJIPAR BIHARNAGYBAJOMBAN” helytörténeti dokumentumgyűjtemény
1947-ben talált a MASZOVOL először kőolajat és földgázt Biharnagybajomban, 1967-ig folyt a fúrás. Az olajbányászat sok embernek adott munkát ebben az időszakban. Ennek a korszaknak a tiszteletére volt olajbányászok,és leszármazottaik emlékművet állítottak 2018. október 27-én, és közösségi médiás csoportjukban, illetve a személyes látogatásuk alkalmával őrzik Biharnagybajom olajbányász múltját. Kiadásra került „A nagy remény” c. könyv és elkészült az olajbányász múlttal kapcsolatos kiállítás.
