A BAJOMI GYÉKÉNYFELDOLGOZÁS
Birtalan Szilágyi János bajomi pap 1827-ben ezt jegyezte fel: „Úgy lehet elképzelni egész Bajomot, mint egy nagy gyékénykészítő fabrikát.”
A gyékény fogalma összeforrt a település nevével.
Ma is élő háziipari mesterség.
A KÖZSÉGHÁZA ÉPÜLETE
Egy mezővároshoz méltó épület megalkotásának szándékával 1876-ban épült. Kétszer újították fel, előbb a II. világháború után, majd a millennium évében. Jelenleg helyi védettség alatt áll.
Központi elhelyezkedése folytán a település szimbólumának számít.
A DÓZSA AGRÁR ZRT. SZÉKHÁZA
Helyi védettség alatt álló épület. Nemes és nemzetes Nagy Ferenc és felesége építtette a XIX. és XX. század fordulóján. Később Tar-ház, a II. világháború után a szovjet katonai parancsnokság, majd a rendőrség épülete, ezután MASZOVOL-székház, TSZ-iroda, jelenleg a Dózsa Agrár Zrt. központi irodája. 2014-ben kezdődött el a felújítása.
SZŰCS SÁNDOR (1903-1982)
író, etnográfus
A puszta utolsó krónikása.
Hatalmas kutatómunkát végzett, amelyet részben néprajzi tanulmányok,
részben elbeszélések formájában tett közkincsé. Kiváló szépirodalmi érzékkel kelti életre a „régi Sárrét világának” homályba vesző mindennapjait.Biharnagybajom leghíresebb szülöttének tekinthető.
MISKOLCI NAGY ANDRÁS (?-1612)
Báthory Gábor erdélyi fejdelem bizalmasa, tanácsosa, „mezei” hadainak generálisa, Bajom várának kapitánya, a második hajdúfelkelés vezetője, a Bocskai által letelepített hajdúk főkapitánya. Kiemelkedő, a bajomi népi emlékezetben legendásként élő várkapitány. Vezetése alatt éli a hajdúság virágkorát,
válik országos jelentőségű hadi és politikai tényezővé.
Győrfi Lajos szobrászművész által bronzból elkészített mellszobrának avatására 2008-ban került sor a Református templom kertjében.
Bővebben…
A REFORMÁTUS TEMPLOM
A település legidősebb középülete, egyetlen hitéleti helyszíne, a reformációval megközelítőleg egyidős református gyülekezet otthona.
A bajomi vár köveiből és tégláiból kezdték építeni 1757-ben. 1761-ben,
Advent első vasárnapján szentelték fel.
Helyi védettség alatt álló épület. A község egyik turisztikai látványossága.
JENEY LAJOS (1933-2014)
Ybl-díjas építész
Számos szakmai kitüntetés mellett Biharnagybajom község és
Kecel város díszpolgári címének birtokosa.
A nevelési-közösségi központok hazai elterjesztője. Országszerte több középület, valamint megannyi általános művelődési és nevelési központ megalkotója.
Különös figyelmet szentelt a magyar vidéknek, így szülőfalujának, Biharnagybajomnak is, melyet mindig szívügyének tekintett.
Bővebben…
AZ EGYKORI BAJOMI VÁR
A környék egyetlen váraként egyes korszakokban országos jelentőséggel bírt, különösen a török hódoltság idején.
Fából és döngölt földből „magyar módra” készült erődítmény.
Elpusztulását 1660 környékére tehetjük, de emléke tovább él a hozzá kapcsolódó utca-, dűlő- és egyéb népi eredetű földrajzi nevekben és a településszerkezetben.
A vár emlékére 2012-ben várjátékokat rendezett a település.
Bővebben…
A SZŰCS SÁNDOR EMLÉKHÁZ
A község, de valószínűleg a messzi környék legrégibb háza, 1755-ben építették. Műemlék, jelenleg múzeumként funkcionál.
Koránál, jellegénél fogva egyaránt felbecsülhetetlen kulturális értékkel bír. Egy letűnt kor, a hagyományos bajomi építkezési szokások hiteles tanúja. A kisnemesi porták mindennapjai elevenednek meg benne.
Bővebben
KARAFITTY NÉPZENEI TALÁLKOZÓ
Szűcs Sándor mesebeli madaráról kapta a nevét az együttes, mely madár olyan hangon szólal meg, mint a valóságos citera.
Az együttest alapította és a mai napig vezeti: Nemes István.
Az együttes által szervezett találkozó évente kerül megrendezésre, melyen a Kárpát-medence magyar népzenei életének színe-java fellépett.
Bővebben
