Kapcsolat és látogatási információk
- Cím: 4172 Biharnagybajom, Petőfi utca 4.
- Telefonszám (egyeztetés, tárlatvezetés): +36 30 090 0049
- Látogatási rend: Előzetes bejelentkezéssel és egyeztetéssel látogatható.
Az Emlékház története: „A templomnyi időt megélt ház”
A Petőfi utca 4. szám alatti népi műemlék porta Biharnagybajom múltjának és a sárréti népi építészetnek az egyik legértékesebb tanúja. Ahogyan egykori lakója, falunk neves néprajzkutatója, Szűcs Sándor nevezte: „templomnyi időt megélt ház”.
- Alapítás (1755): Az 1600 négyszögöles, jellegzetes L alakú telket a tősgyökeres bajomi Nemes család alapította. Lakóházból, veteményeskertből és gazdasági udvarból állt.
- Kerítéstípusok: A helyi hagyományok szerint a módosabb portákat trágyából döngölt gerágyával (később deszkával), a szegényebbekét náddal kerítették el. A telket régen gerágya övezte, melyet a századforduló előtt váltott fel a deszkakerítés, valamint a szekerek bejárására alkalmas ún. leveles (rámás) kapu.
- A porta elrendezése: A lakóház háttal az utcának, a telek belsejébe épült. A kert végében emelkedett a környék legmagasabb pontja, a kerek formájú laponyag, a Honvéd-halom, amelybe a száraz gabonatároló búzásvermeket ásták. A gazdasági udvarban juhszín, eszterenga, istállók, sertésólak, fészer és az udvar hossztengelyében álló, téglával kirakott kút kapott helyet.
Építészeti átalakulások és népi értékek
- Az 1896-os felújítás: A gazdasági épületek elöregedésével a porta végérvényesen kettévált: kerítéssel különítették el a gazdasági udvart és a lakókertet. Újjáépült a lóistálló, a tehénól, a magtár és az ólrendszer.
- A lakóház szerkezete és az 1906-os bővítés:
- Az 1755-ben emelt eredeti épület hagyományos háromosztatú (kisház, pitar, nagyház) elrendezésű, nagyméretű vályogfalazatú, nádhajzatú ház volt, darúlábas faoszlopos tornáccal („ház eleje”).
- A kisházban mindmáig megtekinthető az eredeti búbos kemence, amelynek szája a konyhába nyílik.
- 1906-ban a szabadkémény helyére henger alakú cilindert építettek, az oszlopos ház elejét befalazták kamrák kialakításával, a ház végéhez pedig egy új helyiséget („végső szoba”) és ahhoz kapcsolódó oszlopos tornácot („házvígi”) illesztettek. A gazdasági kamra bejárata tulipánmotívumos díszítésű ajtót kapott.
Helyi Védelem és a Néprajzi Gyűjtemény Kialakítása
- Műemléki védelem: Az épületegyüttest a Községi Tanács kezdeményezésére 1982 körül helyezték védelem alá.
- A millenniumi felújítás (2000): A portán a helyi lakosok, utcabeliek és civil szervezetek példás összefogásával átfogó külső-belső tatarozás zajlott. A Szülőföldért Alapítvány támogatásával az épület modern vagyonvédelmi rendszert kapott, és az emlékházat a 2000. augusztus 20-i millenniumi ünnepség keretében avatták fel.
- A kiállítás anyaga:
- Kemencés szoba: A művelődési ház gyékényfonásból és tradicionális sárréti háziszőttesből álló kiállítása.
- Konyha: Hagyományos konyhai felszerelések és a kenyérsütés korabeli eszközei.
- Belső szobák: Korabeli paraszti és polgárosodó bútorzat, kiegészülve a püspökladányi Karacs Ferenc Múzeumból származó képi és dokumentációs anyaggal.
