Történelmi áttekintés
A Sárrét ősi települése
Biharnagybajom a Nagysárrét jellegzetes települése, melynek szerkezetén mindmáig érezhető a vízfolyások és az egykori mocsárvilág formáló ereje. A folyószabályozások előtt a falu határának jelentős része végeláthatatlan nádas és láp volt, amelyből kizárólag a 86 méteres tengerszint feletti magasságot elérő hátak és dombok emelkedtek ki. A Sárrét kiterjedése a 18. század végén érte el tetőpontját: a korabeli kéziratos térképek a Poros-halom, a Göbrő-halom, a Csata-halom és a Nagy-halom vonaláig jelzik a mocsár északi peremét.
Középkori gyökerek és a kettős falu (11–16. Század)
A régészeti feltárások és az írott források tanúsága szerint a terület már a 11–12. században lakott volt.
- Az első írásos emlékek (Váradi Regestrum):
- 1214: Elsőként Görbej falut említi a lajstrom, melynek fekvését a Biharnagybajomtól 2,5 km-re délkeletre fekvő Göbrő- (Görbe-) halom környékén azonosították. A településnév besenyő eredetű.
- 1215: Feltűnik Bajon neve egy korabeli per kapcsán. A forrás megerősíti, hogy a 13. század elején két szorosan egymás mellett fekvő falu létezett: az egyik a nemes, szabad birtokosoké, a másik a bihari várhoz tartozó várnépeké volt.
- A bajomi vár és az Árpád-kori templom:
- Szűcs Sándor néprajztudós a falu legkorábbi kőtemplomát a település legnyugatibb részére, a Gyalogér partjára lokalizálta; ez az épület még a 17. század közepén is állt.
- A 15–16. század fordulóján épült ki a bajomi vár a földesúri kúria helyén. Bástyái és falmaradványai a 18. század közepén még kivehetők voltak, de a kő- és téglaínséges vidéken a lakosság az évszázadok során az alapokig elhordta az építőanyagot.
- Kisbajon és Nagybajom: Egy 1517-es királyi adományozólevél már név szerint megkülönbözteti Kisbajont (a kuriális nemesek ősibb településrészét) és Nagybajont (a várjobbágyok faluját).
Küzdelmes évszázadok: török kor és hajdú kiváltságok
- Uradalmi központ: Petneházy István 1615-ös birtokba lépésekor és Petneházyné Király Anna idején (1615–1633) Kisbajom kőtemploma mindkét településrész hitéletét kiszolgálta.
- Hajdú privilégiumok: Nagybajom az erdélyi törvénykönyvek tanúsága szerint a kiváltságos hajdúvárosok sorába tartozott. A reformáció korai térhódításával a középkori katolikus plébánia megszűnt, a falu reformátussá vált.
- A csatahalmi ütközet (1659): A török és magyar seregek a Csatahalomnál csaptak össze. A vereséggel záruló küzdelem után a bajomiakra kirótt ezer forintos hadisarcot Debrecen városa vállalta át és fizette ki a falu szegénysége miatt.
- Egyesülés és kamarai kezelés: A török kiűzése után Bajom újszerzeményi területként a kincstári kamara felügyelete alá került, majd mindkét falu az Esterházy hercegi birtoktest része lett. 1785-re a két településrész végleg egybeolvadt, s egyetlen nagyközséget alkotott.
Polgárosodás, vízrendezés és járási Székhely (19. Század)
A 19. század második fele mélyreható gazdasági és közigazgatási fejlődést hozott:
- Vízmentesítés és tagosítás: A csatornarendszerek megépítésével és a mocsarak lecsapolásával hatalmas szántóföldek szabadultak fel. A korábbi szabálytalan dűlőket egyenes utakkal tagolták.
- Infrastruktúra és háziipar: Kiépült a vasúti és a szilárd burkolatú közúti összeköttetés. Országszerte virágzott a helyi sajátosságra épülő háziipari gyékényfonás.
- Közigazgatási központ: A közigazgatási reformok eredményeként Biharnagybajom lett Bihar vármegye Sárréti járásának székhelye.
A 20. század viharai és az ipari időszak
- A világháborúk áldozatai: Az első világháborút követően, 1919-ben a település ideiglenes román katonai megszállás alá került, majd a trianoni határok meghúzása elvágta természetes gazdasági vonzáskörzetétől. A második világháború során, 1944. október 8. és 15. között heves páncélos- és gyalogsági harcok dúltak a falu utcáin és határában.
- A MASZOLAJ-korszak: A háború utáni évtizedekben a kőolaj- és földgázbányászat (Magyar–Szovjet Olajipari Rt.) soha nem látott fellendülést hozott. A lakosság száma 1959-re megközelítette a 6000 főt.
- Gazdasági átalakulás: A kitermelés kimerülésével a 60-as években megszűnt a bányászat, áttelepült az ostyagyár, a munkalehetőségeket a Dózsa Termelőszövetkezet és a késüzem biztosította. A fiatalok elvándorlása miatt a falu lélekszáma apadni kezdett.
A rendszerváltás utáni időszak
Az 1990-es rendszerváltással a tanácsi rendszert felváltotta az önkormányzatiság; Biharnagybajom első szabadon választott polgármestere Kacska Zoltán lett. A település a rendszerváltást követő évtizedekben a sárréti hagyományok megőrzésére, a közintézmények modernizációjára és a közösségi önszerveződés támogatására törekszik.
